A drágulás mögött elsősorban a közel-keleti konfliktus áll, amely megzavarta az olajszállításokat, és világszerte felhajtotta a benzin és a gázolaj árát.

A magas árak közvetlenül befolyásolták a vásárlói döntéseket: egyre többen kezdtek alternatívát keresni a hagyományos, belső égésű motorral működő autók helyett. Ennek eredményeként Európában egyetlen hónap alatt mintegy 37 százalékkal nőtt az elektromos autók eladása, és közel 540 ezer jármű talált gazdára – ami történelmi csúcsnak számít.

A trend nemcsak Európában jelent meg, hanem globálisan is érzékelhető volt: az év során először nőtt ismét a villanyautók iránti kereslet. Ugyanakkor a növekedés regionálisan eltérően alakult. Míg Európában erős bővülés volt tapasztalható, addig például Észak-Amerikában visszaesés következett be, részben a támogatások megszűnése miatt.

Fontos tényező, hogy a kormányok több országban próbálták enyhíteni az üzemanyag-drágulás hatásait, például árkorlátozásokkal. Ezek azonban nem tudták megakadályozni, hogy a fogyasztók hosszabb távon átgondolják közlekedési szokásaikat. Az elektromos autók alacsonyabb üzemeltetési költsége és a kiszámíthatóbb energiaárak egyre vonzóbbá váltak a bizonytalan piaci környezetben.

A folyamat jól mutatja, mennyire érzékenyen reagál az autópiac az energiaárak változására. Amikor a hagyományos üzemanyagok ára megugrik, az azonnal felgyorsítja az alternatív technológiák felé való elmozdulást. Bár kérdés, hogy ez a lendület tartós marad-e, az biztos, hogy a mostani helyzet jelentősen közelebb hozta az elektromos autók szélesebb körű elterjedését.

Forrás: forbes.hu