A folyamat hátterében több egymást erősítő tényező áll, amelyek közül kiemelkedik az árakba való beavatkozás és a nemzetközi piaci környezet bizonytalansága.

A mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagárak következtében az import visszaesett, mivel a külföldi beszállítóknak nem volt kifizetődő a magyar piacra szállítani. Ez azt eredményezte, hogy a hazai felhasználás meghaladta a rendelkezésre álló kínálatot, így a különbözetet a stratégiai készletekből kellett pótolni. A tartalékok megnyitása átmenetileg enyhítette az ellátási nyomást, ugyanakkor felgyorsította azok kimerülését.

A helyzetet tovább nehezítette a globális energiapiaci bizonytalanság, amely miatt nemcsak a kőolaj-, hanem a finomított termékek készleteihez is hozzányúltak. Ez rövid távon stabilizáló lépésnek bizonyult, hosszabb távon azonban növelte a kiszolgáltatottságot.

A tartalékok nagyságát jól mutató mutató, az úgynevezett „készletnapok” száma látványosan visszaesett: egyetlen hónap alatt több mint egy hónapnyi tartalék tűnt el. Ez azt jelzi, hogy külső utánpótlás nélkül az ország egyre rövidebb ideig lenne képes biztosítani a folyamatos ellátást.

A kialakult helyzet rávilágít arra, hogy az árakba való beavatkozás és az import visszaszorulása könnyen egyensúlytalanságot idézhet elő. Bár a tartalékok felhasználása gyors megoldást jelenthet krízishelyzetben, tartós alkalmazása kockázatos, különösen egy kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben.

Forrás: telex.hu