„Nyugati benzinnel kevesebbet fogyaszt az autóm”

Hamis. Fórumok rendszeres témája a magyar és a nyugati üzemanyagok összehasonlítása, a Bécs-Budapest útvonal fogyasztásának összehasonlítása a fordított relációval, illetve ennek a benzin vagy a dízel minőségéhez kapcsolása. A valóságban ténylegesen előfordulhat, hogy hazafelé kevesebbet fogyaszt a jármű, ez azonban nem a tankolt üzemanyag minőségének, hanem a domborzati viszonyok, a külföldön eltérő vezetési stílus, vagy éppen az uralkodó szélirány számlájára írható (Bécs felé például szembeszél van, míg hazafelé általában hátulról segíti a légmozgás a haladást). Az Európai Unió területén egységes üzemanyagszabványok léteznek, amelyek számos jellemzőt határoznak meg, így az egyes országok üzemanyagainak gyakorlatilag minimális lehet az eltérése. Az üzemanyagok kémiai összetétele emiatt semmiképpen sem okozhat érzékelhető fogyasztáscsökkenést autónkban. Hasonlóan elképzelhetetlen az üzemanyag „vizezése”, vagyis az összetétel befolyásolása a kutakon, erről a biztonsági berendezések és a rendszeres ellenőrzések gondoskodnak. 

„Télen más az üzemanyag, mint nyáron”

Igaz. Kevesen tudják, de az téli-nyári évszakváltás során a benzinkutakon elérhető üzemanyagok összetétele is megváltozik, a jelenlegi szabályozás szerint május 1. és november 15. a két határnap ebből a szempontból. A benzin esetében leginkább a gőznyomásérték változik a téli és nyári verzió között. Télen, a hideg miatt nagyobb gőznyomásértékre van szükség, nyáron azonban ugyanez erősebb párolgást okozna, ami már nem optimális. A dízel esetén különösen fontos a téli-nyári váltás, hiszen itt a zavarodási pont és a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, vagyis az, hogy az üzemanyag megfelelő hidegtulajdonságokkal rendelkezzen, megköveteli a váltást. Télen emellett oda kell figyelni arra is, hogyha a tankban kevés az üzemanyag, az hamarabb le tud hűlni.

„A prémium üzemanyag ugyanaz, csak drágább”

Hamis. Azt már egyre kevesebben vitatják, hogy a prémium üzemanyagok, a válogatott keverőkomponenseknek és a különböző adalékoknak köszönhetően kedvező hatással vannak az autók teljesítményére és a motor élettartamára, a jármű környezetterhelésére. A motorban és az üzemanyag-ellátó rendszerben az idők során óhatatlanul lerakódások keletkeznek, ami romló teljesítményt, nagyobb fogyasztást is okozhat. Használtautó vásárlását követően a prémium üzemanyag használatával akár több évnyi lerakódástól szabadíthatjuk meg a gépkocsit.

„Hosszú leállítás előtt érdemes prémiumot tankolni”

Igaz. A pandémiás időszakban különös figyelmet kapott az üzemanyagok eltarthatósága, hiszen a legtöbb autó tankját hónapok alatt sem ürítették ki. Általánosságban elmondható, hogy ha egy járművet, de akár benzinnel működő szerszámot, kerti gépet hosszabb ideig nem használunk, érdemes prémium üzemanyaggal megtölteni. Egy-két hónap alatt ugyanakkor az alap üzemanyag minősége sem változik annyit, ami gondot jelentene indításkor – megfelelő tárolási körülmények között.

„Félretankolás: dízel autóba benzint tankolni rosszabb, mint fordítva”

Igaz. Az egyik leggyakrabban előforduló, egyben legköltségesebb hiba, amit elkövethetünk a tankolás során az, ha nem a megfelelő üzemanyagot engedjük a tankba. Az egységes, színes jelölések mellett a gázolaj töltőpisztolyának csöve vastagabb, mint a benziné, így a hiba ebben az esetben könnyebben észrevehető. A legjobb, ha félretankoláskor egyáltalán nem indítjuk el az autót, még a gyújtást sem adjuk rá. Modernebb autóknál még a vezetőoldali ajtót sem szabad ilyenkor kinyitni, hiszen már ekkor üzemanyagot szívhat fel a rendszer a tankból. A gyorsabb és komolyabb károsodást az okozza, ha a dízel autóba benzint tankolunk, de minden hasonló esetben a legcélszerűbb szakszerű segítséget kérni a tank leszívásához és teljeskörű átvizsgáláshoz. Fordított esetben, vagyis amikor benzines autóba gázolaj kerül, kisebb mennyiségnél (néhány százalék) még jó eséllyel megbirkózik a motor az eltérő anyaggal, nagyobb mennyiség esetén azonban már semmiképpen sem érdemes kockáztatni.

„Többet tankoltam, mint amekkora az autóm tankja”

Hamis. A hazai szabályozás értelmében a kútoszlopon mutatott érték és az autóba kerülő mennyiség között mindössze 0,5 százalékos eltérés lehet. A benzinkutak töltőoszlopait, illetve az azokba telepített mérőeszközöket rendszeresen hitelesítik az erre hivatott állami hivatalok, illetve a nagyobb forgalmazók is ellenőrzik a saját márkájukhoz tartozó töltőállomásokat. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy az autó tankjának van olyan pufferrésze, amelybe normál esetben nem kerül be az üzemanyag, adott pillanatban viszont valamilyen okból – például egy kapcsoló átkattintásával – mégis megnyílik, így a szokottnál több hajtóanyag fér el a tartályban.

Forrás: blikk.hu