Az Index foglalta össze a legjobban az elmúlt közel 2 hónap üzemanyag szektorral kapcsolatos történéseit és következményeit, melyet az alábbiakban olvashattok. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2021 novemberében mintegy 155 millió liter benzin és 321 millió liter gázolaj fogyott a magyarországi kutakon. Ez csupán 7,9, illetve 5,2 százalékos növekedés az előző évihez képest, és nem mutat kiugrást az előző hónapok után sem, sőt a gázolaj esetében március óta nem mértek ilyen alacsony éves bázisú növekedést.

Nincs kiugrás az úgynevezett szabad forgalomba kerülő üzemanyagok mennyiségénél sem. Ez egy bővebb adat, amelyben minden olyan üzemanyag szerepel, amely után megfizették a jövedéki adót, vagyis a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők saját felhasználású készletei is beletartoznak.

Utóbbiból az olvasható ki, hogy a gázolajfogyasztás már 2021 augusztusában elérte a koronavírus-járvány 2020. tavaszi kitörésekor mért szintet, a benziné azonban még nem. A 2020 februárjával végződő tizenkét hónapban 4,52 milliárd liter gázolaj került szabad forgalomba, ez a szám pedig most novemberben 4,58 milliárd. Ezzel szemben a benzinfogyasztás mintegy kétmilliárd volt a járvány kitörését megelőzően, most pedig 1,95 milliárd.

Az üzemanyag árérzékeny is, meg nem is

Mivel autósok százezrei figyelik rendszeresen az üzemanyagárakról szóló bejelentéseket, és sokan hajlandók sorban állni vagy kerülőutat tenni literenként akár öt-tíz forintos emelés miatt, mondhatjuk, hogy az üzemanyag árérzékeny terméknek számít.

Onnan nézve viszont, hogy nem nagyon van olyan árszint – Magyarországon legalábbis még nem értük el –, ahol tömegek tennék le az autójukat, és ülnének kerékpárra vagy tömegközlekedésre, azt mondhatjuk, hogy a benzin (és a gázolaj) nem különösebben árérzékeny termék. 

E szempontból az üzemanyagok úgy viselkednek, mint a cigaretta: mindig egy kicsit nagyobb szeletet hasítanak ki a családi kasszából, de nehezebb letenni, mint a családi büdzsén belül máshonnan elvonni az erre fordított összeget.

Hiába kúszott a benzin ára pár hónap leforgása alatt 350-ről ötszáz forint fölé, nem ürültek ki az utak. Ennek pedig a fordítottja is igaz: nem azért ülnek majd az emberek autóba, mert 510 forint helyett csak 480 forintot kell fizetni, ez látható a fogyasztási adatokban is.

Vélhetően a magyar kormánynak sem ez volt a terve az intézkedéssel, inkább csak nem szerették volna, hogy a választások előtt ötössel kezdődjenek a feliratok a benzinkutak totemoszlopain.

Eddig szerencséjük volt a kutasoknak

A kútüzemeltetőket nem véletlenül érte sokként a novemberi bejelentés, hiszen nem lehetett tudni, hogy a hazai árakat meghatározó Brent olaj ára és a forint árfolyama merre indul. Márpedig 2021. november 15-től első körben három hónapra 480 forinton rögzítette a kormány a normál benzin és a gázolaj literenkénti árának felső határát (ezt nevezik a közgazdászok ársapkának).

Amikor a kabinet az ársapkáról döntött, az olaj ára bőven nyolcvan dollár fölött állt hordónként, ha pedig tovább drágult volna, akkor a kutak nemcsak az árrésüket veszítették volna el, de minden liter eladott üzemanyagon veszteséget termeltek volna. A kormány egy rendelettel bebiztosította, hogy senki se zárhasson be, ellenkező esetben ideiglenes át kellett volna adnia a kút tulajdonjogát másnak.

A gyakorlatban a koronavírus omikron-variánsának megjelenése mentette meg a kutasokat, ugyanis november 26-án egy csapásra 11,6 százalékkal csökkent a Brent ára, és január 4-ig nem is csúszott nyolcvan dollár fölé. Most azonban ismét felfelé tart.

A kormányzat nehéz helyzetben van, hiszen a jelenleg érvényes szabályok alapján csak 2022. február 15-ig kell 480 forintos maximált áron adni az üzemanyagot. Az olaj világpiaci ára egyre csak emelkedik, és ha nem döntenek hosszabbításról, akkor hetekkel a 2022. tavaszi országgyűlési választások előtt újra nagyot nőhetnek az árak. Ha viszont újabb három hónapra, május 15-ig meghosszabbítják az ársapkát, az az üzemanyag-kereskedőknek lesz komoly érvágás.

Forrás: index.hu