Ez a vezeték hosszú évtizedek óta kulcsfontosságú szereplője volt az európai energiaellátásnak, különösen az Oroszországból érkező nyersolaj tranzitjában, amelyet az EU-ban jelenleg Magyarország és Szlovákia engedéllyel továbbra is felhasznál.

Miért állt le a kőolajszállítás?

A legszélesebb körben idézett magyarázat szerint az ellátás megszakadt, miután 2026. január 27-én egy orosz légicsapás találatot mért a vezetéknél, Brody térségében fekvő ukrán infrastruktúrára – a tűz miatt a nyomás és az olajszállítás megszűnt.

A magyar kormány viszont – élén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel – az elmúlt hetekben azt állította:

• műszakilag semmi akadálya nincsen a szállítás újraindításának,

• a vezetéket szerinte javították vagy nem sérült kritikus módon, mégsem indult el az olajáramlás,

• ezért ennek okát politikai döntésekben látja, amelyeket Ukrajna hozott meg.

Ezzel a magyar külügy az ukrán vezetést okolja az olajszállítás blokkolásáért, és azt kommunikálja, hogy az ügy mögött nem műszaki, hanem geostratégiai okok állnak.

Ukrán részről viszont Heorhij Tihij külügyi szóvivő egyértelműen azt közölte, hogy Magyarország jól tudja, mi történt, és az orosz csapás okozta a megszakadást – miközben szerinte Budapest nem elég világosan ismeri el ezt a tényt.

Következmények és kormányzati reakciók

A hosszabb távú leállás komoly hatással van a térség energiabiztonságára és a magyar gazdaságra:

• A Mol csoport már kezdeményezte a stratégiai kőolajkészletek részleges felszabadítását, hogy ellensúlyozza a kieső importot.

• A társaság emellett félmillió tonna orosz nyersolajat rendelt tengeri szállítással, hogy a Barátság-vezetéket ideiglenesen kiváltó útvonalat használjon, ha Horvátország engedélyezi az Adriai-tengeri vezeték használatát.

• Az Európai Bizottság nyomást gyakorolt Ukrajnára a javítások felgyorsítása érdekében, miközben Kijev nem adott konkrét ütemtervet.

A magyar és szlovák kormányok közös kérvényt nyújtottak be az EU-hoz, hogy engedélyezzék az orosz olaj tengeri úton történő behozatalát, miközben az olajvezetéki szállítás továbbra is szünetel. Horvátország azonban óvatos volt, tartva az amerikai szankciók megsértésének kockázatától.

Politikai feszültségek és retorziók

A diplomáciai vita nem maradt pusztán energiaügyi kérdés: Magyarország bejelentette a dízel üzemanyag szállításának leállítását Ukrajna felé, azt mondván, annak folytatása nem lehetséges, amíg a kőolajszállítás nem indul újra.

Emellett Budapest fontolóra vette gáz- és villamosenergia-export korlátozását is Ukrajna irányába, ha nem rendeződik a kőolajellátás kérdése.

Szlovákia, amely szintén érintett a Barátság vezeték leállásában, már 250 000 tonna kőolajat engedélyezett felhasználni stratégiai tartalékaiból, és a helyi finomító is módosította exportpolitikáját.

Gazdasági és energia-piaci hatások

Elemzők szerint a tartós szünet nyomást gyakorolhat az üzemanyagárakra, és veszélyeztetheti a finomítók ellátását – bár a közvetlen fogyasztói hatás egyelőre nem drámai.

Magyarország és Szlovákia helyzete különleges, mert az EU többi tagállam számára tilos orosz olajimportot importálni, ám ők még az engedélyezett tranzitot sem tudják kihasználni a vezeték leállása miatt.