A 122/2015. (V.26) Kormány rendelet értelmében 2021. január 1-től bevezetésre került az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Ebben az energiakereskedőknek (az üzemanyag-forgalmazók mellett az áram és gázkereskedőkre is vonatkozik), az általuk értékesített energiamennyiség arányában meghatározott megtakarítást kell elérniük a végső felhasználóknál.

 

Az előírt megtakarítás mértéke 2024-ig nő, majd 2027-től csökken:

2021-ben 0,05%

2022-ben 0,1%

2023-ban 0,3%

2024 és 2027 között 0,5%

2028-ban 0,35%

2029-ben 0,15%

2030-ban 0,05%, mindig az előző év eladott üzemanyag mennyiségére számítva.

 

Az EKR az energiahatékonysági kvóták révén komolyan sújtja az üzemanyag-forgalmazókat és közvetve a felhasználókat is. Ezzel arra ösztönzik a cégeket, hogy energia hatékony beruházásokat valósítsanak meg.

 

Mi is az EKR? Magyarországnak teljesítenie kell az uniós energia megtakarítási célokat. Ezt – ha nem csökkenti a megtermelt/elfogyasztott javak mennyiségét, energiahatékonysági intézkedésekkel tudja kompenzálni. Ilyen beruházások megvalósításához a kormány biztosított ösztönzőket, pályázat formájában is. Ezen beruházások száma viszont kevésnek bizonyult, így létrejött az EKR. A rendszernek megfelelhetünk beruházások nélkül is, úgy hogy fizetünk. A kötelezettségi rendszernek való megfelelés megváltható 50 ezer forintért gigajoule-onként.

 

Mindenki a számokra kíváncsi, a nagy kérdés az, hogy ez a kötelezettség hogyan fogja emelni az energia – az üzemanyagok árát a mi esetünkben?

 

A G7 számításai szerint a földgáz árára lesz legnagyobb hatással a kötelezettségi rendszer, itt a csúcsévekben akár 10% extra költséget is jelenthet a földgáz esetében. Az üzemanyag és villamos energia esetén körülbelül 2,5%-ról beszélhetünk.

 

A hazai üzemanyagok esetében az üzemanyag-forgalmazók az alábbi extra kötelezettséggel számolhatnak:

 

Kötelezettség teljesítésének éve	Év, ami a számítás alapját képezi	Mértéke (eladott energia százalékban)	Benzin/gázolaj árát növelő elméleti határ (Ft/liter) max nettó
2021	2019	0,05%	0,88
2022	2020	0,10%	1,76
2023	2021	0,30%	5,28
2024-2027	2022-25	0,50%	8,81
2028	2026	0,35%	6,16
2029	2027	0,15%	2,64
2030	2028	0,05%	0,88

Bizonyára azzal egyetértünk, hogy a szabályozás érthető kezdeményezésnek mondható, céljai helyesek.

Viszont van néhány aggályos pont a szabályozással:

A visszamenőleges jelleg miatt a tavaly és tavalyelőtti tevékenység után kell extra járulékot fizetni, vagyis a mai nap eladott üzemanyag mennyiség után 2023-ban kell majd komoly kötelezettséget fizetni.

 

Ezt a kötelezettséget úgy kapják a kereskedők, hogy közben van egy kiskereskedelmi különadó fizetési kötelezettség is, ami várhatóan a hosszabb ideig marad velünk, mint a koronavírus.

 

A piaci reakciók még nem látszódnak tisztán, a szereplők igyekeznek először megfelelni az adatszolgáltatási kötelezettségnek. 2021. január 31-ig kell lejelenteni a 2019-ben értékesített üzemanyag mennyiségét. A végrehajtási rendelet várhatóan 2021 februárjában jelenik meg, ekkor kapunk pontos képet a fizetendő összegről és a fizetési határidőkről is.

 

Forrás: g7.hu, net.jogtar.hu, ekr.mekh.hu