A napi.hu járt utána annak, hogy ez a díj miért emelkedett, hogyan alakult a mértéke az elmúlt években, és valójában ki is fizeti ezt ki nekik. 

Az üzemanyag tartalékokat a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kezeli nagyrészt abból a tagdíjból amit az üzemanyag-forgalmazók befizetnek (ezt fizetjük meg végső soron a tankolásnál), kisebb részben a betárolt alapanyagok értékesítésből, de jelentős hitelállományuk is van.

A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg, legutóbb tavaly tavasszal döntöttek jelentős, mintegy 55 százalékos emelésről. Ez nem ütötte meg túlságosan az autósokat - ellentétben például egy jövedékiadó-emeléssel - hiszen a készletezési díj egy liter üzemanyagra vetítve pár forintos tétel.

2020 júniusában a benzin díja 2,674 forintról 4,145 forintra, a gázolajé pedig 2,205 forintról 3,883 forintra nőtt. Ez a benzinkutakon 2-2 forinttal térítette el az árakat. Az MSZKSZ részben a járvány miatti visszaesés és a kormányzati intézkedések miatt döntött az emelésről, amely - sok kicsi sokra megy alapon - milliárdokkal növelte a szervezet, kőolaj-termékekből származó bevételeit.

Az MSZKSZ kőolaj szekciójának 2018-ban és 2019-ben a korábbi tagdíjszint mellett 16, illetve 16,7 milliárd forintos bevétele származott. A 2020-as beszámolójuk még nem érhető el, de üzleti tervükben 17,4 milliárd forinttal számoltak, az idei várakozásuk pedig már 22,4 milliárd forint úgy, hogy sem a fogyasztásban, sem pedig a tárolt mennyiségben nem várnak jelentős változást.

Miért maradt akkor az emelt tagdíj?

Az MSZKSZ lapunk kérdésére azzal indokolta a jelentős tavalyi emelést, hogy nem lehetett előre látni, a járvány további hullámai hogyan befolyásolják az üzemanyag fogyasztást, ezért abban a bizonytalan helyzetben indokolt volt a közgyűlés óvatossága.

A nagy hazai olajtársaságok 20-30 százalékos kereslet visszaeséssel számoltak ebben az időben. A NAV adataiból tudjuk, hogy tavaly április és idén március között benzinből 8,5, gázolajból 5,6 százalékkal fogyott kevesebb, mint az azt megelőző 12 hónapban. Az MSZKSZ felhívta lapunk figyelmét arra, hogy a tagjaik bevallásában a nagykereskedelmi adatok is szerepelnek, amelyek kissé rontják az egyenleget, ugyanakkor azt elismerték, hogy amikor a szövetség tavaly szeptemberben megerősítette a tagi hozzájárulási díj emeléséről szóló döntést, már akkor látszódott, hogy a korábban prognosztizáltnál kisebb lesz a kereslet visszaesése.

Azt pedig, hogy miért nem csökkentették a tagdíj mértékét annak tudatában, hogy a járvány nem okozott komoly ingadozást a fogyasztásban a szövetség a készletfinanszírozó hitelek fedezettségének romlásával indokolta, amelyet a 2020-as drasztikus olajár-esés okozott - írta a napi.hu kérdésére a szövetség. 

Az MSZKSZ teljes idei tagdíjbevétele a kőolaj- és a földgázszekcióval együtt várhatóan 38,7 milliárd forint lesz, amelyhez még 206 millió forint értékesítési bevétel is tartozik.

A legnagyobb költségelem a tárolás, amely 28,5 milliárdot emészt fel, kifizetnek még 1,7 milliárd forint hitelkamatot és előtörlesztenek 7 milliárdot is. A működési költségek közel 700 millió forintot tesznek ki.

A várhatóan megmaradó kicsivel több mint 1 milliárd forint nyereséget teljes egészében feladata finanszírozására kell fordítania.

Forrás: napi.hu