A mostani emelések mellett a 2024 januárra már előre bejelentett 41 forintos többlettel is számolnunk kell, és persze az ezzel járó rohammal, sorban állással a kutakon, hiszen biztosra vehető, hogy mindenki szeretne a még olcsóbb üzemanyaggal feltankolni az év végén.

1. A nyersolaj és a dízel közötti árrés jelentősen megugrott, korábban a benzinért fizettünk többet, mára ez megfordult, a dízel kerül többe. Nem az olaj ára szállt el igazán, hanem az olajtermékeké.

2. A készletszint esett benzinből és dízelből is. A kínai gazdaság habár még mindig kissé döcög, a kereslet mégis megugrott a covid előtti időszakhoz képest, elsősorban a turizmusnak köszönhetően.

3. Csökkent a kínálat.

„A kitermelés csak 100,9 millió hordó naponta, 1,3 millió hordó hiányzik, azt csak készletből lehet pótolni. Ebben Oroszország és Szaúd-Arábia önkéntes (vagy önkényes) termeléscsökkentése a ludas, amit a nagy termelésfokozók, az Egyesült Államok, Brazília és Guyana nem tudtak ellensúlyozni. A piacon a hiány mindig áremelést szül, és az utóbbi időben a kitermelési mellett a finomítói kapacitásokban is hiányjelenségek voltak – mondja Balogh József energiakereskedő.”

4. Sok olajfinomítóban a karbantartási munkákat eltolták, mivel külföldön, ahol nem volt árstop, jelentősen megugrott a dízel ára, amivel jól lehetett keresni, ezt pedig kár lett volna elszalasztani, így 2023-ra több szükséges karbantartás csúszott át.

5. A forint gyengült a dollárral szemben.

6. Magasak az adók, bár itt még hátravan a nagyobb emelés.

7. A verseny torzulása.

„Pletser Tamás szerint a 13 havi árbefagyasztás a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben is szűkítette a versenyt. A piacon az egyedüli ellátó a Mol maradt, miután az árstop idején mások veszteséggel már nem látták el a kutakat.”

8. Egy következő árstoptól tartva talán már előre betáraznak a kutak és magasabbra emelik az árakat, félve a bizonytalan jövőtől.

9. Jövedékiadó-emelés 2024 januárjától.

10. A szankciós felár.

Európa dízelből importra szorul, amit az oroszoktól nem pótolhat, ezért India a saját termékét eladja nekünk, ők pedig az oroszt használják. A változás miatt többet utaztatjuk az üzemanyagot, ami drágít rajta.

11. A lopásteszt.

„Magyarország egy ideig sokat nyert abból, hogy Százhalombattán egy orosz keveréket, a REB típusú olajat finomítják, amit szokás Uralnak is nevezni. Mi még használhattuk a Barátság csővezetéken érkező orosz olajat, és nagyot kaszáltunk, mert Oroszország nagy diszkonttal adta az olaját, hiszen kevés volt a vevő. Na, ennek vége.”

12. „Kikerülési technikák vannak. Az olaj példájával élve európai hajós cég, vagy európai biztosító nem segédkezhet abban, hogy hordónként 60 dollár feletti áron orosz olaj utazhasson.”

13. „Ha az oroszok nagyon visszafognák az olajtermelésüket, a kutak bevizesednek, amerikai, norvég, brit, német vagy francia technológia nélkül nehéz lenne ezeket újranyitni. Így abban azért lehet bízni, hogy az oroszok előbb-utóbb nem fogják már tovább mérsékelni a kitermelésüket.”

14. Van drágább a magyar üzemanyagnál a régióban, így a benzinturizmus elkerülhető. Ha kamionosoknak megérné külföldön tankolni inkább, akkor az nemzetgazdaságilag nagy kiesést jelentene.

15. „Végezetül, ha a sok felsorolt tényezőből egy kis jövőkutatást végzünk, a jövedéki adó emelése mindenképpen áremelést hoz majd a piacon. A dráguló trend miatt folyamatosan érezhetők az üzemanyagpiacon az előre hozott vásárlások is.

A forintot nem könnyű megítélni, de ha Magyarország szempontjából észszerűen a kamatok is lejjebb jönnek, akkor a kamatelőnyünk már nem lesz ilyen erős, a forintot kevesebben fogják venni, a gyengülésnek lesz inkább esélye. Összességében enyhe emelkedés várható az üzemanyagárakban.”