A nyersanyag-ellátás folyamatosan biztosított Magyarországon. A Molnak két feladata is van ezen a területen, az egyik a kőolajtermékek piacra juttatása, a másik pedig a nagynyomású földgáz-vezetékhálózat működtetése, mindkettő a mi felelősségünk. Persze a háborút mi is látjuk, nekünk is van B tervünk, hogy mi történik akkor, ha… – mondta Hernádi Zsolt.

A veszélyforrások közül a rubelelszámolás bevezetése egyelőre nem fenyegeti a társaságot, mert az csak a gázra érvényes, de ezen a területen csak szállítással foglalkozik, ám ha a kőolajra bevezetik, akkor sem érinti a céget, mert az olaj nagy részét svájci tradereken keresztül vásárolják – tette hozzá Hernádi Zsolt.

A Mol vezetője felidézte, hogy jelenleg a kőolaj nagy része a Barátság-vezetéken érkezik Százhalombattára, és ez még a KGST ellátási útvonala. A másik lehetséges útvonal történetéről pedig elmesélte, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia az első olajválság idején nem kapta meg a Szovjetunióból a szükséges olajmennyiséget, ezért hozzájárultak ahhoz, hogy megépítsék az Adria olajvezetéket. Ez az omisalji kikötőből vezet Magyarországra egy belgrádi leágazással, és Százhalombattáról megy tovább Prága felé.

„Ezt a kapacitást Magyarország nem nagyon használta ki, de a 2000-es évek után elkezdte a Mol fejleszteni ezt az útvonalat, ma már képes évi 9 millió tonnányi olajat eljuttatni Százhalombattára és Pozsonyba. Ez a két finomító éves termelésének 85-90 százaléka” – mondta.

Fontos információ, hogy ezek szovjet típusú finomítók orosz kőolajra optimalizálva. Hernádi Zsolt elmondta, már tesztelték, és a nem Ural típusú kőolajból legfeljebb 35 százalék az, amit be tudnak dolgozni, de hozzátette, hogy ez fordítva is igaz, a schwechati finomító amerikai típusú, ott viszont csak 25-30 százalékot tudnak bedolgozni az orosz olajból.

„A kőolaj az olyan, mint a húsétel, az lehet marhapörkölt meg csirkehús is. Teljesen eltérő az olaj összetétele, az orosz exportolaj egy cuvée, és ha másból kell előállítani, akkor ki kell kísérletezni, hogy más típusú olajok milyen finomítói fejlesztéseket igényelnek. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra, és nagyon sok pénzbe kerül” – mondta a Mol vezetője, és jelezte, ha egyszer arról születik döntés, hogy megszűnik az orosz importlehetőség, azt nem lehet megtenni egyik napról a másikra, akkor két-négy év alatt rengeteg pénzt el kell költeni rá, és ennek a megtérülésére nincs esély.

Arról is beszélt, hogy elő lehet állítani az orosz olajhoz hasonló mixtúrát, „de ez szerves kémia, ki kell kísérletezni”, mert sok összetevőben – sótartalom, kéntartalom, nehézfémtartalom – eltérnek az egyes olajtípusok, és megfelelő tárolókapacitás is kell hozzá.

„Eddig 170 millió dollárt fektettünk, hogy logisztikailag képesek legyünk fogadni más irányból is olajat, és ebből nincs nyereség” – mondta Hernádi Zsolt.

Amikor ellátásbiztonsági kérdés van, akkor nem az a kérdés, hogy megéri-e a Molnak: biztosítanunk kell az ellátást – jelentette ki a kormány által előbb a kiskereskedelmi, majd a nagykereskedelmi üzemanyagárakra bevezetett hatósági árról. Mint fogalmazott, a március 10-i héten „őrültek háza alakult ki Magyarországon”, kitört egy pánikreakció, de kezelni tudták és gyorsan el is múlt.

Ugyanakkor hozzátette, hogy minden jogszabályi korlátozás ellenére megnőtt a benzinturizmus az országban, mert márciusban 480 millió liter a teljes fogyasztás normális esetben, most pedig 560-570 millió liter lesz.

„A pánik oka az volt, hogy elterjedt, megszűnik az ársapka vagy a háború miatt az olajellátás. A szakemberek szerint attól esik az ember igazán pánikba, ha nem érti, mi történik, de úgy érzi, hogy cselekedni kell, és akkor elrohant tankolni” – mondta a történtekről, és jelezte, az átmeneti üzemanyaghiányt az is okozta, hogy mivel befagyasztották a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árat, a hazai import kétharmada megszűnt, 11-12 százalékra szorult vissza, a többi felhasználót a Molnak kellett kiszolgálnia, és ezt időt vett igénybe. Emellett az is hozzájárult a gondokhoz, hogy Magyarországon van hatezer kiszolgálóhely, ebből kétezer benzinkút, a többi úgynevezett telepi szolgáltatás, és onnan is mindenki a benzinkutakra ment, mert ott olcsóbb volt az üzemanyag, csakhogy „a benzinkút nem erre van felkészülve”.

Amíg marad az ársapka, addig lesz feszültség az ellátásban. Marad a benzinturizmus is, mert teljesen nem lehet megszüntetni, a kutak üzemeltetőinek nincs hatósági jogkörük” – mondta Hernádi Zsolt.

Az üzemanyagár várható alakulásáról úgy fogalmazott, annak három összetevője van, a jegyzésár, az adótartalom és a forint-dollár árfolyam, és csak az adóra van ráhatásunk, azt el is kezdte csökkenteni az állam.

„Nem tudjuk, hogy meddig marad ez az ár. Adócsökkentéssel ezt már nem lehet ezt lefedni.

Mindenki keresi a megoldást. Nézni kell, hogyan alakul a piac, és milyen intézkedésekkel lehet kezelni, hogy ez a kiugrás egy átmeneti csipke volt, vagy tartósan magas marad az ár” – jelentette ki a Mol első embere.

A Mol frissítette tavaly a 2050-ig tartó stratégiáját, amit most a háborús helyzet megint megváltoztathat.

"A Covid idején már megdőltek az ellátási láncok, a globális gazdaságba vetett hit elkezdett megingani, ez most kapott még egy pofont a háború miatt. Az országok újragondolják, hogy létrehoznak olyan kapacitásokat, amelyeket válságos helyzetben be tudnak vetni” – mondta, és hozzátette, eddig három hónapnyit raktároztak kőolajból, és a gázszállítási válság idején elsőként döntöttek a stratégiai gáztározók létrehozásáról. Mint felidézte, akkor ezt pénzkidobásnak minősítették, most az unió úgy döntött, hogy minden országnak létre kell hozni stratégiai gázkészletet.

A többletkapacitásokat létre kell hozni, ezért a következő években egyes beruházások megelőzik a klímaváltozások jelentette kényszert

– mondta Hernádi Zsolt, de közölte, a kereskedelmi szolgáltatások terén nem változtatnak, a régióban kétezer töltőpontja van a társaságnak, ez az uniós jóváhagyásra váró lengyel üzlettel felmehet 2400-ra. Emellett folytatódnak a vegyipari fejlesztések, hogy több lábon tudjon állni a csoport, de ez mind összhangban van a stratégiával, amelynek révén el fogják érni 2050-re klímasemlegességet. Rövid, ötéves távon belül viszont előtérbe kerülhet az ellátásbiztonság.

A Molnál az ellátásbiztonság mindennél fontosabb. Ebben a régióban mi otthon vagyunk, ez felelősséggel jár, ezt a részvényeseknek is tudomásul kell venniük – mondta az elnök-vezérigazgató.

forrás: portfolio.hu