„Ez azt jelenti, hogy a rendelet szerint az évi 500 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevételű töltőállomások jövőre a mostani, 0,15 százalékos sarc hússzorosát fizetik meg extraprofitadóként, a 30 milliárd és 100 milliárd közötti adóalapúak pedig az eddigi 1 százalék tripláját, miközben a 100 milliárd forintnál is nagyobb forgalmú kutak terhe pont, hogy csökken, az eddigi 4,5 százalékhoz képest másfél százalékkal. Egyedül az évi 500 millió forint nettó árbevétel alatti kutak helyzete nem változik, nekik továbbra sem kell különadót fizetniük.” – írja a hvg.hu.

Ez eredményezhet árcsökkentést a nagyobb szolgáltatóknál, mint a Mol, Shell, OMV, hiszen ha a költségeik csökkennek, annak lehet az az eredménye, hogy az áraikat is csökkentik, mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Januártól egyébként is emelkednek az árak, hiszen a jövedéki adó 40-41 forintos drágulást eredményez, viszont így a nagyobb kutaknak lehetőségük lesz arra, a kisebb terhek miatt, hogy kisebb mértékben emeljék az áraikat.

Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint a rendelet megint hidegzuhany mindenkinek és alátámasztja, hogy nem lehet hosszútávra tervezni ebben az ágazatban. Magyarországon a mintegy 2000 benzinkútból 700 kis kút és a jelentős részük beletartozik abba a sávba, ahol 0,15-ről 3 százalékra emelkedik a különadó. Ezek azok a magánkutak, akik a vidéki forgalom jelentős részét teszik ki és bár nem biztos, hogy tudják biztosítani ugyan azokat a színvonalú szolgáltatásokat, mint az autópályák melletti kutak például, de jelentősen kisebb költségvetésük révén tudtak kedvezőbb árat biztosítani a tankolóknak, ami miatt meg tudták tartani a vevőkörüket.

„Ezzel a változtatással ezt a lehetőséget teljes egészében elveszik tőlük. Ez a durván 20 forintos literenkénti adóemelés nekik nem kigazdálkodható, főleg így, hogy megint egyik pillanatról a másikra történik, csütörtök éjszaka.
A nagy társaságoknak viszont a csökkenő teher miatt a mostaninál kisebb árrés is elég lesz ahhoz, hogy versenyképesek legyenek, úgyhogy mindenképpen a kis kutaknak kell újraszámolnia a költségvetést, "és hogy egyáltalán rentábilis lesz-e így még a történet” – mondta Eszter.

Egri Gábor szerint az adó adójának az adóztatása zajlik Magyarországon az üzemanyagon:
„Nem tudom, meddig lehet ezt még fokozni. Még 520 forintos literárnál mondtuk, hogy olyan 250-260 forintos az üzemanyagokat terhelő literenkénti adóprés. Ez emelkedik a jövedéki adó emelésével, plusz a kis szereplőknek most a különadó emelésével.
Be kell építeni, ez a túlélésről szól. Majd mindenki behozza otthonról a pénzt, mert a kormánynak több adóbevételre van szüksége, de az emberek ezt ne fizessék meg? Hol élünk már, Észak-Koreában? Vagy piacgazdaságot építünk? Piacgazdaságban az emelés azt jelenti, hogy a kormány magas adóprése be van építve az árba, és azt a fogyasztók megfizetik. Minden adóemelés inflációnövelő tényező. Állítólag harcolunk az infláció ellen. Az is politikai marketing, hogy ezt majd a cégek lenyelik. Hát hogyan? Otthonról majd mindenki behozza a megtakarítását, hogy kiszolgálhassa a vevőit? Hogy gondoltuk ezt?”