A magyar fél szerint a közös tesztek bebizonyították, hogy a vezeték jelenlegi állapotában nem képes hosszú távon Magyarország és Szlovákia ellátására. A Mol azt állítja, hogy a mérések során csupán 1–2 órán át tudtak megfelelő szinten üzemelni, utána nyomáscsökkenés és áramellátási problémák jelentkeztek, amelyek miatt a rendszer instabillá vált. A vállalat szerint komoly fejlesztések és bővítések szükségesek ahhoz, hogy a vezeték elérje a szükséges, napi mintegy 40 000 tonnás szállítási kapacitást.

A horvát fél viszont élesen vitatja ezt az értékelést. A Janaf közleményében leszögezte: a vezeték műszaki értelemben képes a Mol két közép-európai finomítójának ellátására, és a tesztek során elért adatok ezt bizonyítják. A cég részletes számításokat is közölt: az első két napon 1950, illetve 2200 köbméter/óra áramlást mértek, ami éves szinten 13,8–15,5 millió tonna kapacitást jelent. Szerintük a harmadik teszt eredménye azért lett alacsonyabb, mert a Mol kérésére műszaki beavatkozással visszafogták az áramlást.

A két fél tehát egymást hibáztatja: a Mol szerint a vezeték gyenge és megbízhatatlan, míg a Janaf szerint a magyar fél maga korlátozta a csúcskapacitás elérését, majd erre hivatkozva állította be a rendszert elégtelennek. A vita kimenetele kulcsfontosságú, hiszen az Európai Unió és a nemzetközi partnerek is nyomást gyakorolnak a régió országaira, hogy csökkentsék függésüket az orosz kőolajtól.

Forrás: Portfolio.hu, 444.hu