A vállalat pénzügyi jelentésében azt említik: ha a Barátság-vezeték szállítmánya jelentősen csökkenne, akkor az ellátás részben átterelhető lehet a Adria-vezeték révén, bár ez nagyobb technikai és logisztikai kockázatot jelent. 

Korábban a MOL és a magyar kormány is azt kommunikálta, hogy nincs reális alternatíva az orosz olajra – most azonban a narratíva változik. A MOL közleményében pontosította: előzetes becsléseik szerint akkor is maximum 80 %-os kapacitással tudnák működtetni finomítóikat az Adria-vezetéken keresztül érkező olajjal, továbbá a horvát Janaf szállítási képessége és megbízhatósága még bizonyítatlan.

Magyarország jelenleg közel 90 %-ban orosz eredetű kőolajat használ fel. Az EU szankciói és az amerikai nyomás miatt a leválás kérdése előtérbe került: 2027-től az uniós tagállamok számára elvileg nem lenne engedélyezett az orosz kőolaj importja. A Washingtonban zajló Donald Trump–Orbán Viktor találkozó napjával egybeesően jelent meg a MOL állásfoglalása.

Mindazonáltal technikailag és üzletpolitikai szempontból komoly kihívásokkal járna a teljes leválás: módosítani kellene a finomítók beállításait, új beszállítási útvonalakat szükséges kiépíteni, és a logisztikai költségek is jelentősek lennének. A MOL szakértői szerint a leválás reális cél lehet, de a folyamat időigényes: korábban 2026-vége szerepelt céldátumként, de most inkább 2027-közepét emlegetik erre.