A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros lezárása után Kína jelentősen visszafogta a külföldi olajbeszerzéseit, és inkább a korábban felhalmozott stratégiai és kereskedelmi tartalékaihoz nyúlt. A becslések szerint 2025 végén mintegy 1,4 milliárd hordónyi készlettel rendelkezett. Ennek köszönhetően a kínai import májusban és júniusban 2016 óta először napi 8 millió hordó alá esett, ami jelentősen tompította a globális olajpiaci sokkot.

Ez azonban csak átmeneti segítséget jelenthet. Kína tartalékai végesek, miközben az ország ismét egyre több olajat vásárol a világpiacon. A nyersolajimport júliusban 22 százalékkal, augusztusban pedig további 6,2 százalékkal emelkedett havi összevetésben.

Közben az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség újabb erősödése miatt a Brent olaj ára ismét 100 dollár fölé került hordónként. A szakértők szerint ez a szint önmagában még kezelhető a világgazdaság számára, azonban ha Kína visszatér a háború előtti vásárlási üteméhez, az komolyabb áremelkedést okozhat.

A kilátások sem kedvezőek: az elemzők szerint a közel-keleti konfliktus akár 2027-ig is elhúzódhat, ami tartósan magas, 85–100 dollár közötti olajárat eredményezhet. A Goldman Sachs legrosszabb forgatókönyve szerint a szállítási fennakadások miatt akár 120 dollárig is emelkedhet a hordónkénti jegyzés.

A magasabb olajár pedig idővel az üzemanyagárakban is megjelenhet, így a következő hónapokban komolyabb drágulási kockázattal kell számolni.

Forrás: Pénzcentrum